Ezen az estén a vörös rózsa hullik,
2004.11.21. 13:51
Ezen az estén a vörös rózsa hullik,
A fájdalomban az én szívem úszik…
Miért? Miért engem bántottál?
Miért csak fájdalmat adtál??
Bánat, fájdalom, könny,
De Neked ez mind közöny.
Gyűlöllek, ahogy csak lehet,
Szívem már mást nem tehet.
Ne, ne akar hozzám érni,
Ne akarj tőlem semmit se kérni.
A rózsa még mindig nekem virágzik,
Az esőben csak a szirma ázik..
Egy szirom, egy halálos csepp,
Mely örökre ellep…
Hallom a hangod, hogy szeretsz,
Hogy engem sose feledsz..
A gondolatok bennem kavarodnak,
Csak gyötrelmet, félelmet adnak.
Hiába volt az áldozat,
Tiéd legyen a kárhozat,
Fájjon minden perc, melyben boldog voltál,
Mikor hozzám hamis szavakat szóltál…
De Te még ezt se érzed,
Szánalmat Te kérted…
Tűnj innen, messze,
De a harag szívedet el ne eressze.
Cipeld ezt a terhet, ezt az érzést,
Mi irántam volt egykor féltést..
Légy átkozott, légy boldogtalan,
Ekkor érzed mi az a hontalan.
Egyszer könnyeket fogsz ejteni,
S csak boldogságot fogsz színlelni…
|