A maszk
2005.07.27. 13:07
Ha belülről mardos engem a fájdalom, Kifelé azt a világnak sohasem mutatom. Miért keseríteném meg azt a gondjaimmal, Aki hozzám szól szépen, kedves nyugalommal.
Maszkot kell feltenni, mosolygós álarcot, Nem kimutatni a bennem dúló harcot. Szeretettel közeledj mindig mindenkihez, A szeretet az egyetlen, melyben mindig hihetsz.
Szeretet nélkül az életet élni nem lehet, Még a gonoszban is van szikrányi szeretet, Csak benne elfojtja ezt a szép érzést valami, De felszabadíthatja, ha majd akarja valaki.
Ezért aztán tedd fel mosolygós maszkodat, Csak vigyázz, el ne felejtsd valódi arcodat! Önönmagad soha-soha meg ne tagadd, S ha szeretet kapsz, hálás szivvel fogadd!
És eljön az idő, hogy nem lesz szükség a maszkra, Csillogó szemekkel várhatsz a holnapra. Hit, remény szeretet - legyen jelmondatod, Ne feledd, míg élsz, ezt fel te nem adhatod!
|