-Sziasztok! Rég láttuk egymást, nem de?- üdvözölte az ajtóban állókat. Hogy udvarias választ kapjon, ezért elővillantatta "véletlenül" a fegyverét.
Vik nem szólalt meg, csak bámulta.
-HOgy??? Te?? Itt?? -Zsolti csak ennyit tudott, mondani.
-Így kell fogadni a rég nem látott barátot?? Be se engedtek??
Nem mozdult senki.
-VAgy így, vagy úgy,de befogok menni a házba.
-Mi történt a rendőrökkel?-és a túl oldalon parkoló kocsira nézett.
-Hm. Rájuk már nem lesz gondom. És nektek se. Asszem elég,ha ennyit mondok. -és elővette a fegyverét.- szóval beljebb mehetnék??
-Tessék.
-Hm, de szép tágas ez a ház!
Pár pillanat múlva már témát váltott.
-Merre találok köteleket??
-A garázsban.-szólalt meg Vik.
-Köss.babus. Míg kimegyek értük, nem szeretném, ha valami hüleséget csinálnátok, ezért a legjobb lesz ha a fürdőbe beezárlak titeket addig. Remélem nem nagyon sértődtök meg érte, de nem nagyon terveztem a dolgot, csak cselekedtem. De sebaj!!!! Majd alakul! ugye??- Vikre nézett és megsimogatta a haját, de a lány ellökte magától. -Hu,de tüzes lettél!! Tetszik nekem!! Szóval. Látom, ott a fürdő. És még kulcsa is van. Tessék arra fáradni.- mutatta az irányt, mintha ő lakna itt és a többiek lennének a vendégek.
Pár perc mulva, már kötéllel a kezében tért vissza és nyitotta ki a fürdő ajtaját.
-Szóval. Nem nagyon szeretném ha mind2en szabadon járkálnátok. Ezért jobb lesz,ha téged ZSolti barátom-itt a fiúra pillantott- megkötözlek és ebben a kedves kis barátnéd fog segíteni nekem!
-NEm. -mondta makacsan Viki.
-Dehogynem fogsz segíteni nekem, különben szétloccsantanám az aranyos kis pofid! UGye ezt nem szeretnéd??
Zsolti megakarta támadni a Davidet, de az erősebbnek bizonyult.
-Nyugi, nyugi! Legjobb lesz,ha kicsit lenyugtatlak. Lásd, hogy most már nem te vagy az Úr ebben a házban! ÉS már nem is leszeL!!- bizonyitékot adva a szavának egy lövést adott le. pontosan ZSolti combjába.
Egy halk sikoly hagyta el a fiú száját.
-Kabd be!- csak annyit mondott.
Vik közben állt és csak nézte a jelenetet, ami előtte bontakozott ki.
MIután ráeszmélt, hogy mi történt, oda aakrt menni a szerelméhez, de Dav megakadályozta.
-Nem kell neki segítség. Ellesz nélkülünk is. Nah. segíts megkötözni!
Pár perc múlva félájultan feküdt a fiú a nappali padlóján.