ÉLet szerelem után/49.
2005.05.19. 16:59
Vik nagy léptekkel haladt a sötét utcán hazafelé.
Mindenpillanatban hátra-hátra tekingetett, mert úgy érezte, hogy valaki követi.
Vik nagy léptekkel haladt a sötét utcán hazafelé. Mindenpillanatban hátra-hátra tekingetett, mert úgy érezte, hogy valaki követi. Hirtelen megállt.MEgfordult és nézett a semmibe. Nézte-nézte mögötte hagyott utat, mikor egyszer csak zajokat hallott az egyik bokor felől. Ő is megremegett. -Jahj csak egy állat legyen..-suttogta halkan, de hangját messze tova vitte a nyári szél. De mintha meghallgatásra talált volna, mert egyszer csak egy macska bukkant ki a bokor mögül. MEgkönnyebülten vett egy nagy sóhajtást és lassan tovább ballagott,de még mindig benne volt az a fura érzés.Mégsem sietett annyira. Hitte, hogy csak beképzeli magának. NEm sokára harangozni kezdtek a közeli templom tornyában. Vik összerezzent. Ismét megállt, de most nem önakaratából. Egy rideg kéz fogta be a száját és a füléhez közel mondta, hogy álljon meg és engedelmeskedjen, különben nem lesz bántódása. Vik nem tehetett mást. Egy hideg fémet érzent a torkának nyomva.Megijedt. -NE félj!-mondta az idegen.- Nem bántalak. Csak kicsit eljátszogatok veled! Nem csinálsz semmi hüleséget, ha elengedem a szád? Vik bólintott. -Ugye igy már jobb?Sajnos a kést nem vehetem el,m er különben azon kezdenél gondokozni, hogy hogyan szökjél meg. Én pedig ezt nem akarhatom. Egy ilyen csinos lányt nem engedhetek el! Lassan megindultak. Egy park felé, ahol nem volt világitás. Vik félt. NAgyon. Egy korokkal körülvett részhez irányította a lányt az idegen. Vik körül nézett. Hogyan szökhetne meg?De sajnos arra a válaszra jutott h sehogy. A férfi kezében van az élete. -Kérlek vedd le a blúzod, hagyj lássalak fehérneműben! vik nem mozdult. -Létszives! Nem szeretnélek bántani! Lassan elkezdte kigonbolni a felsőjét. A férfi pedig elkezdte levenni a nadrágját. Vikinek összeállt a kép. HA nem tesz valamit, akkor megerőszakolják és utána valószinű meg is ölik. Félt. Mégis engedelmeskedett. Férfi közeledett hozzá. Vik egyik pillanatban még a füvön feküdt másik pillanatban már azon kapta magát, hogy ágyékon rugja támadóját és hogy a bokrok közt fut. Futott,ahogy csak tudott. -Te riba nc!-kiáltott utána az idegen,de nem érte utol.
Vik veretékbe ázva ébredt fel. -MI történt? Rosszat álmodtál?-kérdezte a mellette fekvő Zsolti. vik nem felet. Körül nézett, és rájött, hogy csak álom volt. Egy rossz álom.
|