Élet a szerelem után 45.
2005.04.04. 15:39
Kopogtattak, JAckson őrnagy ajtaján. -Igen? Szabad?- mondta a férfi és az ajtóra szegezte tekintetét, hogy rögtön megpillantsa a belépő idegent. -Jó napot!- köszönt ZSolti-őő..MA délben beszéltünk telefonon..-mondta magyarázás, képen a fiú, mert látta, hogy a rendőrnek fogalma sincs , hogy ki ő...MIért is lenne?? NEm találkoztak még! -Áh, igen! Akkor bizonyára Ön ZSolt...ÉN JAckson őrnagy vagyok a rendőrségtől. -Zsolti- javitotta ki...-Jobban szeretem.. -Elnézést...Zsolti.-mosoly ült ki a férfiarcára, és eltünt az eddig látszot ridegség...De még mindig érezhető volt...De ez mintha a szobából áradt volna...Kicsit fázott is a fiú...Libabőrős lett.... -Üljön le!-mutatott az egyik székre. -Köszönöm. -Szoval...-belenézett az előtte található papírhalmazba.- Nem szeretném sokáig húzni az idejét.....Rögtön a tárgyra is térnék, ha nem baj. -Dehogy. -ok...-pár pillanantig csönd lett...ZSolti várta, hogy elkezdje mondani JAckson rendőr a mondokáját, JAckson viszont gondokodott, hogy hogyan is kezdhetne bele... -Miután Ön elhagyta a tett színhelyét, találtunk egy méreggel teli poharat a nappaliban...VAgyis már nem volt tele.... Félig üres volt, de ami benne volt hatóanyag az olyan erős volt, hogy eléglett volna ahhoz,hogy megöljön egy embert...Sajnos még nem sierült azonosítani ezt a mérget...Valami keverék lehet... -Szóval....Ön azt mondja, hogy ZSófi nem is megfulladt a kötél által, hanem mérgezésbe halt bele? -NEm...IlYet nem mondtam...Én azt mondanám, hogy mindenképp meghalt volna a hölgy....ha nem akasztja fel magá,akkor 1-2 óra mulva hatott volna a méreg és az ölte volnameg. -Értem.- mondta elmélkedve ZSolti..- De azt ugye nem gondolja, hogy a mérget is ZSófi keverte ki? -Nem....MEgtudtuk, hogy a halál napján, reggel, valaki meglátogatta...Egy 20éves férfi...A szomszédok sajnos nem tudtak személyleírást adni...Cska annyit láttak, hogy valaki bemegy ZSófi lakásába...egy idegen... -'Gen.. -Nem ismer Ön olyan embert, akinek esetleg szándékában állt volna megölni a lányt?-kérdezte érdeklődve a rendőr...Váaszt, tudta h nem kap....Mégis ugy kérdezte, mintha reménykedett volna, hogy a fiúnak hála előrébb járnak majda nyomozásban...Tévedett... Zsolti nem ismert ilyen embert... -KÖszönöm.... -Én is!- állt fel a székből és elindult az ajtó felé. Közben Jackson is felállt és elé lépett. -Ha valamit megtudnánk, akkor értesitjük Önt! -Rendben! -Viszlát! -Viszlát!
|