ZSolti Másnap reggel telefonon megbeszélt délutánra egy találkozót ZSófival. Viki addig elmegy majd a kórházba.
-Hol fogtok beszélni?-kérdezte Viki reggeli közben.
-Egy kávézóba beszéltük meg.
-Izgulsz?-viccelt Vik
-Igen.-válaszolt Zsolti ugy mintha nem értette volna a poént.
Hamar eljött a délután.
Zsolti kicsivel előbb ért a találkára. 10 perc múlva,már kettesben beszéltek.
-Miért irtad a tegnapi susmusodad? ugye csak nem gondotad komolyan?
-Miért ne gondoltam volna komolyan?-kérdezett vissza a lány.
-Nem igy ismertelek meg....-mondta Zsolti szinte magának.
-Hát hogy ismertél meg?
-Hagyjuk ezt. Ugye, tisztában vagy vele, hogy nem fogok vissza menni hozzád soha?
-Soha.....-ismételte a gondolataiban ZSófi
-MIért nem?????????-váltott hangnemet a lány.-Tudom hogy szeretsz engem, csak az a nő elcsábitott.De te engem imádsz!-és megakarta fogni a fiú kezét, de azh elhúzta.
-NEm szeretlek..Te is tudod.
-De igen!-szinte már kiabált a lány, miközben könnyek szöktek a szemébe.
Pár pillanatig csönd lett köztük.
-Biztos nem hayod el Vikit és jössz vissza hozzám?-kérdezte ridegen a lány
-Tudod magad is választ. De ha azt akarod, hogy elmondjam én is, hát tessék. NEm megyek vissza hozzád. A mi útjaink már szét váltak.
-Értem. akkor hát viszlát a Pokolban.-és otthagyta a kávézóban Zsoltit. Ő csak ült és próbálta felfogni, hogy mit mondtak neki az imént.
MAjd lassan ő is eltávozott és haza ment.
Otthon már Viki várta a vacsorával.
-Nah, mi volt?Hogy ment?-érdeklődött
-Hát....Megbeszéltünk mindent....csak...
-Mi csak?
-Az utolsó mondata nem tetszett.
-Miért? Mit mondott az a boszorka?
-Hogy találkozunk a Pokolban.Mit akart ezzel mondani?-
Vikibe belefolytotta a szót a telefon csipogása. Zsolti ismét kapott egy SMSt.
"Nekem már nincs mit keresnem ezen a világon, ezért átszökök a túlvilágba. Talán ott jobb életem lesz. Ég veled! ZSófi"
Zsolti ahogy elolvasta a susmust kirohant a házból, beszált a kocsijukba és elment Zsófi lakásához. Csöngetett, de nem nyitottak ajtót. Pár pillanatig töprengett, majd betörte az ajtót.
MEgtorpant amint elé terült a látvány, ami az előszobában fogadta.
Zsófi életelen teste felakasztva lógott előtte.