Élet a szerelem után/19
2005.01.23. 16:43
Nem sokára már kettesben sétáltak a parkban. Abban a parkban amiben fél éve Davvel sétált kéz a kézben. Vik emlékezett arra az estére, de nem mondta Zsoltinak, hogy mit jelent neki ez a hely. -Nah most már végre mesélsz? -Miért akarod ennyire tudni? -Eddig is érdekelt h mi van veled. -Akkor miért nem kerestél? -Hehh…Még kérdezed?Nem tudom ki volt aki az új évet át szeretkezte…Amig a barátja otthon kur álta magát a betegsége miatt. -Ez bunko volt. -Bocs.De tudod jol, hogy kurv* rosszul esett, hogy megcsaltál…..Ráadásul Daviddel. -Dav már nincs többé. -Tudom. Ott voltam a temetésén. De most nem miatta vagyunk itt. Hanem miattad. -Tényleg azt akarod, hogy elmondjam? -.Szerinted akkor miért pazarolnám rád a drága időmet??? -Hát nem tudom…..J- Mosolyra húzodott Viki arca -Szoval? -Pár emberkének nem tetszettem… -És? -És ezért meg azért mert hm………..pofon vágtam egy csajt pár haverjával megvárt suli után… -Komolyan mondod? -Nem, csak most találom ki! -Bocs..Folytasd. -Nincs mit folytatnom. Csunyán mondva megvertek. Csak azt sajnálom, hogy azt a rusnya képét nap mint nap fogom látni az osztályban. -Az osztálytársad? -Igen…. -Nem akarsz szólni valakinek? -Nem…. -Miért? -Mert semmi értelme. Lassan feloldodott a feszültség a levegőben. Mind ketten elmesélték, hogy mi történt vele az elmúlt időszakban.Vik arról mesélt leginkább, hogy elege van mindenből és nem érti miért kellett meg halnia Davnek. -Örülök, hogy lassan megeredt a nyelved.-mondta Zsolti mikor vissza értek Vikiékhez. -Mintha 5kilóal könnyebb lenne a szívem. A fiú nem válaszolt csak mosolygott. -Nah bemegyek, mert megfagyok!- mondta a lány. -Ok.- és mind ketten nevettek.
|