Élet a szerelem után/17
2005.01.23. 11:26
Csak a járdát nézte,míg a buszra várt.
-Jöjjön már.-mondta magának. És egy pillantra a járókelökre nézett. Megpillantotta a sorhoz közeledő Zsoltit.-Nah már csak ez kellett.-és gyorsan elforditotta a fejét nehogy észre vegye a fiú.
Zsolti köszönés nélkül haladt el a lány mellett.
A buszon végig azt várta, hogy szálljon le már a fiú. De nem volt szerencséje.
-Hé, Itt kellett volna leszállnia-gondolta Viki amikor egy megálló mellett mentek el.- Remélem nem a nagyszüleihez megy. Jahj….Nagyon remélem- reménykedett, hisz Zsolti rokonai nem messze laktak Vikitől.
A lány az első közt szállt le a járműről, de nem sokat ért vele.
Bicegve indult meg az utcán.Már hitte, hogy sikerült elkerülnie Zsoltit,de tévedett.
Zsolti már a buszon észre vette a lányt és most nagy lépésekkel közeledett hozzá.
-Hello!-köszönt
-Szia.
-MI történt veled?-mondta és észre vette a lámpa fénye által megcsillant vért Viki orra körül.
-Semmi.
-Akkor miért bicegsz? ÉS miért véres az arcod?- a lány elé állt- Komolyan kérdem, hogy mi történt!
-Én meg komolyan válaszolok, hogy semmi.
-HA nem,hát nem.
-Mondom semmi!-de a könnyek a szemében nem erről árulkodtak.
-Miért nem akarod elmondani?Talán eddig nem számithattál rám amikor szükséged volt rá?…….. Utoljára kérdezem, hogy mi történt. HA nem válaszolsz akkor hivom a mentőket, de azt te nem szeretnéd, szal jobb ha elkezdesz mesélni gyorsan. Ráadásul nem akarok elkésni a nagyszüleimtől sem.
-Akkor siess hozzájuk.
-Előbb mesélsz.
-Minek? Jobb lesz nekem? Nem! Akkor meg minek??
-Ha ennyire ellenséges vagy akkor itt hagylak.
-OK
-Tényleg azt akarod?
-Igen.
-Akkor már megyek is.
-Szia! -Hello!
|