Élet a szerelem után/7
2004.12.27. 15:39
Egy hét múlva is csak 2 dologra tudott gondolni. Davre és a veletörténtekre. De tudta, hogy elérhetetlen az álma, hogy vele legyen valamikor is. Sokszor gondolataiba furakodott Zsolti. Ilyenkor mosoly ült ki az arcára. NAgyon megtetszett neki a fiú stílusa, de hitte, hogy ezt is elbaxta. Valamelyik délután ült a gépe előtt ,int mindig és nézett ki a fejéből üresen. Nagyon fáradt volt. ezt a tevénykedését egy csipogás zavarta meg. Mérgesen nézte meg, hogy kitől kapott susmust. " Szia! a bocsánatodat elfogadom,de ugye tudodd, hogy enm volt szép dolog amit tettél??? üdv: Zsolti" Viki felugrott a székéből. - Jaahj, de jó!!! Azt hittem, hogy nem fog jelentkezni tobbet! - és amig mondta magának ,közben ment a válasz. Ennek az eredménye egy találka lett.
Két nap múlva volt a nagy találkozás. Viki alig bírta ki ezt az időd. Ő maga se tudta mi van magával, hisz ez is csak egy randi volt. De mégis izgatott volt. LAssan, de eljött az óra mikor végre elindulhatott otthonről a helyszínre. - Szia!- intett Zsolti a megérkező lánynak -SZia! -Hogy vagy? - Kösy, jol. TE? - Remekül! Mintha kicseréltek volna! Vigyorogsz mint egy tejbe tök és még szóba is állsz velem! - NEm vigyorgok mint egy tejbe tök!!- és kinyujtotta anyelvét a fiúnak.- Hát sokat gndolkodtam , hogy szóba álljak e veled! -OH! akkor ezt megtiszteltetésnek veszem! - Úgy is gondoltam! 3 óra múltán is a levegőben volt az a kicsi csipkelődés ami az elején is érezhető volt, de még valami "szennyezte" a levegőt. Egy kellemes érzés. - Mennem kell!- mondta Vik kicsit szomorkásan. - Ki kisérlek a buszmegállóhóz... - Kösy! - Jól éreztem magam veled!- és csokolt lehelt a lány szájára gyengéden. Vik hűen magához, csak egy elvörösödést tudott pródukálni. Otthon nem nagyon jött álom a szemére, ezért vissza-vissza gondolt a mára. - Olyan aranyos volt! -és egy halkat sikitott
|