Utolsó percek
2004.09.20. 20:08
Utolsó percek Állandó látogatója volt James a megyei kórháznak immár 3 hónapja. Feleségéhez jött nap, mint nap, mert beteg volt. NEm sok volt hátra neki. Mind ketten tudták, de James nem akarta elfogadni, h Fiona kilépjen életéből. Egy átlagos szerdai délutánon is meglátogatta szeremét. - Hogy vagy kicsim? - kérdezte Fionától, aki a szokottnál kicsit jobban sápadt volt. - Remekül! ÉS, te? MI volt a munkahelyeden? - Áh, semmi. A főnök megint kirugott valakit. Tovább beszélgettek zavartalanul. James nem túlajdínott nagyobb jelentőséget élettársa köhögésének. Késő délután Fini meg rosszabul lett. Ez már a férjnek is feltünt. Hívta is az orvost. Míg várták Jamy bíztatta, h ne adja fel a harcot a betegséggel. Szerelmes szavakat súgott a fülébe. Fiona csak ennyit tudott mondani: Emlékezz rám örökké, és h milyen boldogok voltunk! És lehunyta szemeit.
|