Egy betegség, melytől álmodban se hinnéd, hogy egyszer szenvedni fogsz.
De hamar rájössz, hogy mint a többi betegség, ezt se érdekli az alany. Véletlenszerűen kiválasztja következő áldozatát és megtelepszik benne.
Mikor azt hiszed, hogy megölted, rá kell jönnöd, hogy még csak most kezdődik egy szenvedés sorozat, amelyből nem szabadulhatsz egykönnyen.
Kiabálhatsz, vagdoshatod magad, bármit csinálhatsz, akkor is benned marad a bestia.
Szívja az életkedved és mindent, ami jó kedvre derítene.
Mikor hiszed, hogy itt a vég, akkor ő csak nevet. Nevet, hogy legyőzött téged. Te sírsz és segítségéért imádkozol. De valahogy nem jön. Vagy csak te nem veszed észre az érted nyúló kezeket.
Remélsz és egyszercsak elkapod a segítséget adó kezet, de rádöbbensz, hogyha sokáig fogod, akkor magaddal ránthatod a mélybe. Ezért inkább elengeded és hagyod, hogy zuhanj a sötétség legmélyebb bugyrába.
Mikor megérkezel mindened fáj, de legjobban a lelked és a szived.
Lelked lassan feladja a harcot, de a szíved még remél. Ezért a szörny most azt dúlja fel teljesen.
Összekavarodnak az érzéseid és fogalmad sincs, hogy ki vagy. Csak nézed a körülötted lévő embereket, de tudod, hogy nem tartozol közéjük. Ők vidámak. Te nem. Nem is lehetsz, hisz egy betegség támadta meg az egész tested, mely nem sokára a lelked is felemészti.
Rájössz, hogy vesztettél, ezért átadod magad neki. Igy viszont már nem kellesz a szörnynek. Ebben nincs élvezete. Inkább hagyja, hogy elkezdj felkapaszkodni a fény felé, mert tudja, hogy bármikor visszaránthat.
Téged ez nem érdekelvén megteszed az első lépéseket. Nem akarsz a mélyben lenni.
Fönt sokan vannak, lent viszont csak te vagy.
Rájössz, hogy nem szabad az érted nyúló kezeket elereszteni. Ők biztos lábakon állnak.
Elkapod végre a karokat, de ráébredsz hamar, hogy nem mindenki segit, aki fent van. Van olyan is aki ott áll, de csak néz. Nézi, hogy küzdesz az életért.
Lassan, de biztosan elkezdesz felfelé araszolni. Most először érzed, hogy tiéd lesz a háború, annak ellenére, hogy sok csatát vesztettél.
A betegség is érzi ezt, ezért menekül, de benned hagyja egy részét búcsúzoúl.
Nem tudod, hogy szabadulhatnál meg a maradványoktól, ezért ismét szenvedni kezdesz. A segítség nem hagyja ezt. Együtt legyőzitek őket is.
Miután felérsz arra is rájössz, hogy mennyien elhagytak, míg te a sötétségben voltál.
Sírsz utánuk. De örülsz azoknak, kik veled maradtak, hisz általuk rájössz a gyógyírre a betegség ellen: Barátok.