Ki ő? Kinek hittem őt? Kérdem mostanában magamtól.
Az első kérdésre választ még nem kapok. Nem kaphatok.
Azt viszont tudom, hogy kinek hittem. Barátnak. Jó barátnak, akiről szinte mindet tudok. Ismertem a kis hülyeségeit, amin én már csak nevetni tudtam, mig másokat idegesitett.
Lassan 1 éve, hogy megismertem, de olyan mintha évek óta barátok lennénk.
Minden megváltozott bennem pár napja.
Most már azt kivánom, hogy bárcsak ne lettünk volna annyira jóban, mert akkor nem csalódok benne. Mikor együtt voltunk, minden szép és jó volt. Talán túlságosan is tökéletesen.
Egyszerűen nem tudom, még mindig felfogni, hogy tud egy ember ilyen lenni. Barátnak mutatja magát, közben pedig kihasználja a másikat. Élvezi amit csinál, de lelkifurdalása nincs. Miért is lenne? Ő nem csinál semmi rosszat, csak élvezi az életet. Ezért, nem lehet egy embert elitélni, csak az a baj, hogy közben nem gondol másokra, hogy talán nekik rosszul esik amit tesz. NEm. Ő csak magával tud törődni és azzal, hogy az álarc nehogy lehulljon róla.
Hál égnek, nem minden embert lehet becsapni. Legalábbis örökre nem.
Egyszer mindenki rájön majd, hogy ki ő valójában és az neki lesz a legrosszabb. Akkor érezni fogja azt a fájdalmat, amit most én élek át.
Megéri? Szerintem nem. De nem az én életem, én csak áldozat vagyok, aki csalódott egy barátban, akinek hosszú idő múltán kezdett megnyílni.
Remélem, hogy egyszer rájön, hogy nem jó, amit tesz.
Annyira szeretnék neki rosszat kívánni, de egyszerűen képtelen vagyok rá. Még mindig szeretem. Egy álarc a barátom! Mily˝ vicces! Főleg, ha nem velem történne meg.
Önző, ember, Irigy, érzéketlen. Ezekkel a szavakkal jellemezném ebben a pillanatban.
Bárcsak külön utakon jártuk volna az élet útját és soha nem kereszteztük volna egymásét!
Akkor most, nem kéne azon gondokodnom, hogy Miért?
Mikor együtt voltunk, sokszor mielőtt megszólalt volna, már tudtam, hogy mit fog mondani. Tudtam mit gondol.
Mind hazugság, amit tett és mondott!
A múlt vidám pillanatai jutnak eszembe. Akkor még eszembe se jutott, hogy esetleg valamikor ennek vége lesz. Pedig egyszer mindennek vége lesz. De nem mindegy, hogyan!
Lassan bekell látnom:
Ennyi volt a mi közös történetünk.