Nyári meleg
2005.03.20. 13:13
Fázok....Pedig nyár van és kint az utcán rövid ruhában járkálnak az emberek. Én mégis fázok....Libabőrős lettem.. Kinézek az ablakon. Egy férfi megpillant....Én csak nézem őt...VAgyis leginkább nem őt hanem a testét... -Ő nem fázik?- kérdem magamtól... Leülök az ágyamba....Ismét csak arra tudok gondolni, hogy mitől van ilyen hideg.... -LEhet, hogy beteg leszek?- gondolkodok tovább. Lassan ismét felkelek és elballagok becsukni az összes ablakot....Visszamegyek az ágyamhoz... -Fázok- csak ennyit tudok mondani.. Kimegyek a fürdőszobába..Amint belenézek a tükörbe, mintha egy másik embert pillantanék meg...Hófehér bőre, beesett szeme és kócos haja arról árulkodik, hogy valami nincs rendjén vele. -Ez ki?- kérdezem magam. Visszatérvén a szobámba lefekszek az ágyamba és betakarózok...De egyre jobban ráz a hideg... A helység sarkában lévő kandalót megrakom tüzi fával és begyújtok.. Mitha nem is égne a tűz...Én egyre csak fázok. -Mi történik velem?- mondom és meg sem várva a választ megpillantom a vörössé vált karom… Egyre csak nézem…Nézem, hogy csöpög a vér a pokrócra és onnan hogy folyik a padlóra….a szép új padlóra. Kinyílik az ajtó…..Egy árny suhan be rajta…..Megáll előttem és csak ennyit mond: -Közelben van a halál!
|