Ha bajban voltam feln�ztem az �gre,
Biztos � �rtett engem mindig f�lre…
K�rlek, dobd el a rossz elveidet,
Egyszer valaki �gyis sz�mon k�ri teteidet
Milli�k, akik szeg�nys�gben �lnek,
Kik csak falat kenyeret k�rnek.…
Meddig kell m�g gyilkolni?
Mikor tud majd az ember hib�j�b�l okulni?
Mikor lesz m�r v�gre b�ke,
Vil�gnak csak ez az �rdeke…
Mindenki a veszt�be rohan,
S egyszer mindenki nagyot koppan.
Rengeteg ember arc�n t�kr�z�dik a b�nat,
A sz�v�kben a rem�nytelens�g �p�thet v�rat.
Nincs m�r olyan, hogy hatalom,
Mert ez s�rig tart� bonyodalom.
Mi�rt kellett mindig a f�jdalmat fokozni?
M�rt nem lehet egym�snak �r�met okozni…?
Csak a szeg�ny emberekkel j�tszadoznak,
Kiknek egyetlen hib�juk, hogy �lmodoznak…
Meg k�ne ismerni mi a szeretet,
Mert �gy l�tszik ki maradt ez a fejezet…