Élet a szerelem után/58.
2005.05.30. 16:58
-Sziasztok! Rég láttuk egymást, nem de?- üdvözölte az ajtóban állókat. Hogy udvarias választ kapjon, ezért elővillantatta "véletlenül" a fegyverét...
-Sziasztok! Rég láttuk egymást, nem de?- üdvözölte az ajtóban állókat. Hogy udvarias választ kapjon, ezért elővillantatta "véletlenül" a fegyverét. Vik nem szólalt meg, csak bámulta. -HOgy??? Te?? Itt?? -Zsolti csak ennyit tudott, mondani. -Így kell fogadni a rég nem látott barátot?? Be se engedtek?? Nem mozdult senki. -VAgy így, vagy úgy,de befogok menni a házba. -Mi történt a rendőrökkel?-és a túl oldalon parkoló kocsira nézett. -Hm. Rájuk már nem lesz gondom. És nektek se. Asszem elég,ha ennyit mondok. -és elővette a fegyverét.- szóval beljebb mehetnék?? -Tessék. -Hm, de szép tágas ez a ház! Pár pillanat múlva már témát váltott. -Merre találok köteleket?? -A garázsban.-szólalt meg Vik. -Köss.babus. Míg kimegyek értük, nem szeretném, ha valami hüleséget csinálnátok, ezért a legjobb lesz ha a fürdőbe beezárlak titeket addig. Remélem nem nagyon sértődtök meg érte, de nem nagyon terveztem a dolgot, csak cselekedtem. De sebaj!!!! Majd alakul! ugye??- Vikre nézett és megsimogatta a haját, de a lány ellökte magától. -Hu,de tüzes lettél!! Tetszik nekem!! Szóval. Látom, ott a fürdő. És még kulcsa is van. Tessék arra fáradni.- mutatta az irányt, mintha ő lakna itt és a többiek lennének a vendégek. Pár perc mulva, már kötéllel a kezében tért vissza és nyitotta ki a fürdő ajtaját. -Szóval. Nem nagyon szeretném ha mind2en szabadon járkálnátok. Ezért jobb lesz,ha téged ZSolti barátom-itt a fiúra pillantott- megkötözlek és ebben a kedves kis barátnéd fog segíteni nekem! -NEm. -mondta makacsan Viki. -Dehogynem fogsz segíteni nekem, különben szétloccsantanám az aranyos kis pofid! UGye ezt nem szeretnéd?? Zsolti megakarta támadni a Davidet, de az erősebbnek bizonyult. -Nyugi, nyugi! Legjobb lesz,ha kicsit lenyugtatlak. Lásd, hogy most már nem te vagy az Úr ebben a házban! ÉS már nem is leszeL!!- bizonyitékot adva a szavának egy lövést adott le. pontosan ZSolti combjába. Egy halk sikoly hagyta el a fiú száját. -Kabd be!- csak annyit mondott. Vik közben állt és csak nézte a jelenetet, ami előtte bontakozott ki. MIután ráeszmélt, hogy mi történt, oda aakrt menni a szerelméhez, de Dav megakadályozta. -Nem kell neki segítség. Ellesz nélkülünk is. Nah. segíts megkötözni! Pár perc múlva félájultan feküdt a fiú a nappali padlóján.
|