Hallom, ahogy a f�jdalom meglegyinti arcomat,
Ahogy a hal�l darabokra szak�tja az �lmomat.
Mi�rt kellett, hogy ilyen hamar megtanuljak szenvedni,
Az �jszak�ban nem tudok aludni, csak k�nnyeket engedni.
Mindig a j�k mennek el oly hamar,
Sz�vemben a szenved�s kapar,
Egyre m�lyebb, m�r lassan elt�rik,
S a r�sen a v�r kisz�kik.
Nem volt el�g az �letnek, hogy megsz�lettem,
S az �veket v�gig k�nnyeztem.
Soha nem akartam semmit, csak boldog lenni,
Hogy egyszer majd boldogs�got nyerni..
Nem volt el�g, mely kegyetlen,
Az �n sz�vem menthetetlen.
Elvette t�lem, akit a legjobban szerettem,
T�bb �ven �t �t v�dtem…
Amikor meghalt, testem megrend�lt,
Az �rz�s a sz�vembe elter�lt.
Nem voltam ott, hogy fogjam kezed,
Nem voltam azon az �jszak�n Veled.
A mai napig gy�t�r a kegyetlen b�ntudat,
Sz�vem m�r csak az eml�k ut�n futhat.
F�j, mert azt akarom, hogy itt legy�l,
S sz�let�snapi k�v�ns�gom, hogy �t�lelj�l.
Nem kell semmi meglepet�s,
Csak �rezni akarom m�g egyszer, mi a nevet�s