Élet a szerelem után/20.
2005.01.26. 21:39
Viki hétfőn vidáman indult iskolába annak ellenére, hogy tudta nem fogja megúszni a gúnyolodást Barbietól és,hogy egy ZH vár rá amire alig készült.
-Hogy virul valaki!-üdvözölte a sulikapuban Viki egyik barátja, Gábor.-Mi történt veled? Rég láttalak ilyennek!
-Fogytam vagy 5 kg ot.
-Ilyen rövid idő alatt? De jó neked. Hogy csináltad?
-Nem úgy te buta! Lelkileg!-mosolygott Viki
-Jah! Az más. Mi volt?
-Mi, mi volt? Semmi nem volt…..csaaak
-csak?
-csaaaaaaaaaaaaaak…..találkoztam a Zsoltival.
-ÉS ez ennyire jó?
-Én se gondoltam volna.Nem is tudom miért de jó kedvem lett.
-És Dav?
-Dav meghalt.- komolyabb hang volt amin Viki válaszolt.Arca megváltozott,de nem olyan lett mint eddig ha a halott fiúról volt szó, hanem ez egy másik arc volt.-Meghalt és ezt el kell lassan fogadnom.Változtatni már nem tudok a múlton, csak a jövőn.
-Ez igaz.
-Mit vágsz ilyen bamba képet?- kérdezte Viki a srácot és közben meglökte.
-Milyet?
Elkezdtek szaladgálni a folyosón, de egyik tanár rájuk szólt.
Nem volt kedvük abba hagyni, ezért az osztályteremben folytatták a padokon.
-Mennem kell.-mondta lihegve Gábor.
-Köv szünetben folytatjuk?
-Hát nem tom.
-OK. Úgyis nekem is tanulnom kéne bioszra.
Becsöngetésig volt még pár perc hátra és Vik tudta, hogy nem sokára rákezd Barbie baba.
-Nah mivan kis, csaj?-lépett Vikihez
Vik nem válaszolt.
-Leharapták a nyelved?-kérdezgette tovább
Viki ott hagyta Barbarát.
-Ez nagyon jól esett-mondta Vik magának. ÉS rápillantott a meghökkent lányra.
Egyik órán eszébe jutott Zsolti. Gondolkodott, hogy irjon e neki susmust, de végül igen mellett döntött.
Zsolti is unatkozhatott az óráján, mert rögtön vissza irt a lánynak.
Rájöttek, hogy mindkettőjüknek szabad a délutánjuk, ezért összefutottak „véletlenül” suli után.
Ismét a parkban lyukadtak ki. De most már felhőtlenül beszélgettek, mint akik régóta a legjobb barátok.
-Nem ülünk le egy padra?-kérdezte Viki-kicsit már elfáradt a lábam.
-Jahj, szegény. Lásd milyen jó szivű vagyok, megengedem , hogy megpihenj egy padon.
Vik elkezdett hirtelen szaladni.
-Hova futsz?
-Oda!-mutattott egy öreg tölgyfára. Mikor a fa alá ért, lehuppant a puha fűre és elterült.
-Pad már kicsi neked?-mondta Zsolti mikor utol érte a lányt.
-Nem jobb itt?
-Nem azt mondtam hogy nem.
Egy ideig még beszélgettek minden féléről. A szakitásuk nem került mégsem szóba.
Viki hirtelen közeledni kezdett Zsoltihoz és már szájon is csókolta mikor a srác eltólta magától.
-Mi a baj?-kérdezte Viki meghökkenve.
-Barátnőm van.
-Tényleg? Akkor miért hagytad? Miért engedted, hogy megcsókoljalak?
-Nem tudom.
Viki felállt. ÉS ott hagyta a fatörzsének dölő Zsoltot.
|