A szél a hírt messzi vitte,
2004.07.26. 21:39
A szél a hírt messzi vitte, senki el nem hitte. Életét feláldozta, szerelmét átkozta. Egy levélbe elbúcsúzott, a sötétségbe húzodott. Tönkre tetttem életem, ezért kértem végzetem. Utolsó utamat megteszem, egy valakiért elvesztem. Ez a pár sor NEKED szól, Szerelmem, Te voltál számomra az életem... De egy napon elhagytál, szó nélkül feladtál. Szívemet darabokra szakítottad, a legvégén összetiportad. Nem kell, hogy sajnálj, síromhoz közel ne álljál. Könnyeket ne merj ejteni, kívánom ne tudj felejteni. Éjjelente álmatlanul forgolódj, ilyenkor utolsó szavamra gondolj: Te sosem szerettél, szavamra nem feleltél. Megaláztál, fájdalmat okoztál. Ilyenkor fogod elővenni a tőrt, hasítani fogod testeden a bőrt. De nem fogsz meghalni, nem fogsz többet rólam hallani.
|