Mikor először éreztem milyen a fájdalom,
2004.07.23. 19:53
Mikor először éreztem milyen a fájdalom, azt hittem kettészakad a szívem, olyan mintha szívembe ezer kést szúrnának.. Belül fáj, de ez kívülről nem látszik. Fáj az igazság, ami gyötör. Fáj a szó, gyötörnek az érzések… Érzések, melyek a múlt sebei… Melyeket feledni nem lehet, Veled élnek s egész életedben üldöznek, húznak vissza. Egy árnyék, ami végig kíséri életed. Belül erősebb, mint Te. Mellette gyenge, mert tehetetlen vagy… Mikor a virágot leszakítja a szél a szirmok a könnyek, rózsa helye megmarad, s a fájdalom is. Igaz halványodik, de nem szűnik meg. Hiszen nem, azaz igazi fájdalom, melytől könnyes lesz a szem, hanem amit egy életen át. hordozol csendesen… Próbálod titkolni, felejteni, de ezzel csak jobban fáj, kívülről erős akarsz lenni, de nem minden a látszat… Lehet bármekkora a hatalmad, lehetsz a legmenőbb, a legjobb, de egyet ne felejts, Neked is fájhat az élet, s annak sebei.
|