Egy j�l �lt�z�tt n� fek�dt a buszmeg�ll�ban a padon,
Az emberek megvet�ssel, cs�ny�n b�multak r� nagyon.
- R�szeg diszn�, nem sz�gyelli az ilyen �nmag�t? -
Hangzottak kem�ny szavak, �s goromba kritik�k.

A t�meg m�r gy�lekezett, a n�n nevettek hangosan,
De a n� meg sem rezzent, csak fek�dt s�padtan, k�cosan.
Egy h�lgy r�sz�lt a gyermek�re: - Rendesen ker�ld �m ki,
Az ilyen m�g k�pes arra, hogy a ruh�dra fog majd h�nyni.

- No, ilyen n� sem k�ne nekem, ki a padon elalszik! -
A t�megb�l megvet�en egy f�rfihang kihangzik.
Goromba �s s�rt� megjegyz�sekkel illett�k a n�t,
Csak �lltam ledermedve, majd mobilon h�vtam a ment�t.

A ment� orvos ahogy kisz�llt, haragos k�pet v�gott,
De ahogy k�zelebb l�pett, egyb�l hord�gy�rt ki�ltott.
Szir�n�zva ment a ment�, a k�rh�z fel� sz�guldott,
A t�meg m�g most sem oszlott, �s mindenki m�st mondott.

A k�vetkez� napilapban az esetr�l egy cikk is �llt,
Infarktusban meghalt egy n�, aki �ppen buszra v�rt.