Élet a szerelem után 42.
2005.03.30. 22:07
Az orvos hamar ott volt. -Szia nagyfiú!-üdvözölte Gabit. Gábor nem válaszolt, csak a lányokat nézte. -Hogy vagy?-kérdezte a fehérruhás ember.-MOst mevizsgállak, ha nem baj! Gágor csöndben tűrte... -Ugy látom, minden rendben van!A lányok már nagyon várták, hogy velük beszélgess! -Hiányoztál!-vágott közbe Vik és átölelete barátját. Emőke csak némán állt és mosolygott újra. -NE nagon fárasszátok le! Ok?- kérdezte az orvos, de megsemvárva a választ már kiment. Mindhárman csak nézték a másikat...Nem szóltak egy szót sem, csak örültek. És ennyi elég is volt.. Egy idő után ismét megszólalt a beteg. - Mindig, arra vágytam, hogy mikor felébredek álmomból, akkor ti az ágyam mellett. A legjobb barátom, és a szerelmem. Olyan jó látni titeket. Meddig aludtam? -Sokáig...NAgyon sokáig-mondta Emi. Ismét lehetett hallani a légy zümmögését, és az utca zaját a szobában. LAssan ismét álomba merült a fiú...De most nyugottan nézték a lányok...Tudták, hogy most pár óra múlva ismét velük lesz... -Mennem kell!- mondta szomorkásan Viki Eminek. -Ok!Örülök, hogy megismerhettelek....Remélem még találkozunk! -Én is! SZia! -Hali!
|