Élet a szerelem után/6
2004.12.26. 14:20
A sors nem akarta, hogy ennyiben maradjon a helyzetük. Ismét találkoztak, és természetesen egy buszmegállóban. Vik kicsit előbb észre vette a srácot, de mivel nem akart vele dumálni, ezért elterelő hadműveletet hajtott végre. KApucnit felhúzta, pedig enyhe idő volt, a discmant is picit hangosabbra állította és el is fordult. De sikertelenül. -Szia!- köszönt rá Zsolti és ment tovább a sor végére. Viknek ideje se volt vissza köszönni. Csak egy bamba arcot tudott felvenni, ami eléggé vicces volt. Nagyon hosszúnak tűnt mindkettőjüknek a haza út. Vik csak nézett ki a párás ablakon és hallgatta a zenét. Zsolti viszont szomorú képet vágott és többször is a lányra pillantott. Vik amint hazaért egy susmussal dobta meg a fiút. "Bocsi" <-- csak ennyi állt benne. Nem tudta, hogy kap e választ, de nem is igazán érdekelte, csak tudta, hogy ennyit megérdemelt a srác.
Pár nap múlva egy ismerőssel futott össze. Dav volt. Hónapok óta nem beszéltek, hisz egyik se kereste a másikat. - HOgy vagy?- kérdezte David - Kösy, jól. Te? - Én is. Bár a vizsgák eléggé lefárasztanak! Ilyenkor nem lenne ellenemre ha egy-két évvel fiatalabb lennék! -Ne akarj 16 éves lenni! Én idősebb szeretnék lenni! Kész rémálom ha az ember ennyi idős! - NAh igen! emlékszem, hogy milyen idiotok voltunk ennyi idősen!!:))- és elmosolyodott a fiú. - De sajnos nincs időgépünk!! -NAh igen! - helyeselt - Hogy megy a ping-pong?- váltott témát Viki. Hiányzott neki az edzés és ezért mindig mindent tudni akart h mi történik ott. - Egész jól megy! Végre sikerült az országos 50. helyet megszereznem! - Gratula! - Sajna jóval csöndesebbek az edzések mióta nem jársz le.....Nincs senki aki elvenné a labdákat!:) - hehehe! Szertem jó szórakozás volt! - NAh, igen! Az óvisoknak biztos!! Vik válasz helyett meglögte a srácot. De ő sem hagyta annyiban. Elkezdte kergetni a lányt. - Hééé! LAssabban! Így nem tudlak elkapni!! - Lajhár!!- kiabálta Vik, majd mindketten megálltak és nevettek. Már amennyire tudtak a futás után. Lehuppantak a fűre és nézték a naplementét. - NEm hittem volna, hogy valaha leszünk ilyen jól el. - törte meg a csendet egy idő múlva David. - Kössz! - NEm , azért....csaaaak................ - NE magyarázkodj..Értem.......Én se hittem..... - Nah lassan megyek- szólalt meg Viki - Én is megyek - és feltápázkódtak a földről. - Örülök, hogy összefutottunk! Szia!- köszönt el a fiú - Szia! Viki otthon egy jó meleg fürdőt vett. -NEm is kérdeztem tőle, hogy miért nem keresett eddig!.......Nah mind1. Azért jó nap volt!- és lebukott a víz alá.
|